Munkahelyi szorongás: A mindennapokban megjelenő alattomos támadó

2020. 01. 06.
A szorongás alapjában természetes érzelmi reakció és élettani jelenség. Bárkinél előfordulhat, a szervezet válaszreakciója egy vélt vagy valós veszély esetén.
Munkahelyi szorongás: A mindennapokban megjelenő alattomos támadó

Ilyen érzelmi állapotba kerülhet az illető akkor is, ha valamilyen nehéz feladat vagy megmérettetés előtt áll. Aggódik, izzad, pulzusa megemelkedik, légzése nehezebbé válik, szívverése szaporább lesz. A probléma ott kezdődik, mikor a szorongás átveszi az irányítást és rátelepszik mindennapjainkra. Rosszabb esetben hetekig, hónapokig van jelen, majd életformává válik. Vandával is ez történt.

Az enyhe, mindemellett bizonytalan testi tünetekkel, alvászavarral, fáradékonysággal, túlterheltséggel, kellemetlen közérzettel, lehangolt kedélyállapottal rendelkező páciensek jelentős részének panaszait a kezeletlen stressz okozza. A félelem, majd az ebből keletkező szorongás akkor aktiválódik, ha az egyén valamilyen általa fenyegetőnek tartott szituációnak van kitéve, amiről úgy véli, hogy nem tudja elhárítani, vagy kontrollálni.  A jelenség ma korunk egyik legégetőbb problémája. 

Az önérvényesítés buktatói női és férfi kollégák között

Vanda műszaki-operatív területen dolgozik egy multinál. A szektor jellegéből adódóan férfi kollégákkal van összezárva, velük dolgozik a nap nyolc, vagy tíz órájában. Boldog volt, mikor erre a helyre került, a régi back-office-ból, ahol tizenöt nővel kellett nap, mint nap egyeztetni, beszélgetni, dolgozni, ebédelni. Egy idő után azonban észrevette, hogy mindig arról folyt kollégái közt a diskurzus, aki éppen nem volt jelen.

Valahogy mindig úgy alakult a beszélgetés, hogy aki a csapatból éppen hiányzott, az később hátrányos helyzetbe került bizonyos esetekben. Nem vették figyelembe a beosztásnál hogy mikor ér rá, nem juttattak el hozzá fontos információkat a munkavégzésről, nem értesült a legújabb engedményekről. Ami pedig ennél is jobban zavarta Vandát, mikor a hiányzó távollétében arról beszélgettek a kollégák, mit mulasztott el megtenni. Mit nem végzett el, mit nem olvasott el, miért nem szólt, miben hibás, rossz, esetlen, ügyetlen, alkalmatlan. Az igazságtalanság bántotta Vandát, nem akarta, nem tudta megváltoztatni a közeget, így mikor felkérést kapott a másik munkára, azonnal igent mondott, át is ült a műszaki részlegre.

Az első hetek rózsaszín felhője itt is hamar elillant, mikor a bókok és a figyelmesség kezdett alábbhagyni a férfiak részéről, s helyüket átvette az apatikus unalom, nemtörődömség, lustaság. Hamar rájött, hogy férfiakkal dolgozni abból a szempontból jobb, hogy kevesebb pletykát hall. A felelősség ellenben, ami ránehezedett azáltal, hogy a kollégák nem érezték annyira magukénak az irodát, egyre jobban nyomasztotta.

Tele lett a mosogató ételes dobozokkal, amit neki kellett elmosogatni, mert ha nem tette, más nem csinálta meg. A nyomtató alatti dobozból hullott ki a papírhulladék, a virágok elszáradtak, a kabátok ledobva hevertek a székeken, a feladatokért pedig nem álltak sorba, vagy inkább úgy álltak a munkához, hogy más is odaférjen. Vanda lett az állandó ügyeletes, mert gyengébb önérvényesítése volt férfi kollégáihoz képest, kevésbé tudta érvényesíteni az akaratát másokkal szemben. Vanda tehát mindkét helyzetben stresszes volt, egy idő után elkezdett szorongani, majd egyre jobban eluralkodott rajta a feszültség és a tehetetlenség érzése. Míg az első helyen kevesebbet dolgozott, de szinte mérgezte a légkör, addig a második helyen rengeteg plusz feladatot kapott, de nem volt kellően megbecsülve.

Egy idő után elbizonytalanodott, magában kereste az okokat, önmagát hibáztatta. Nyugtalan, ideges érzést vett észre önmagán, amint az irodába ért. Félelmei fokozódtak, nem tudta sem fékezni, sem irányítani őket, egyre inkább a mindennapok részévé vált, esténként kimerültséggel és alvászavarral küzdött.

Helyzete nem tragikus, léteznek sokkal nehezebb és elviselhetetlenebb munkakörök, feladatok és rengetegen dolgoznak problémásabb, embert próbáló munkakörülmények között. Vanda esete csak egy enyhe példa napjainkból a munkahelyi stresszre, mely komoly szorongássá alakult az idő előrehaladtával. 

A hiányzások hátterében a munkahelyi stressz áll 

A munkahelyi stressz és szorongásos zavarok az egyik legnagyobb egészségügyi probléma Európában. Minden negyedik munkavállaló érintett, a munkahelyi hiányzások ötven – hatvan százaléka a stressz valamilyen következményével hozható kapcsolatba. A multinacionális, nagyvállalati működéstől eltekintve a felmérés szerint minden ágazatban és minden szervezeti struktúrában jelen van. Az egyéni eltérések változatosak, teljesen eltérő körülmények okozhatnak belső feszültséget, szorongást. A zaj-, fény-, hőmérsékleti viszonyoktól kezdve, azaz a komfortérzetet biztosító állapotoktól egészen az elvégzendő munka mennyiségén, a kollégák személyiségén és viselkedésén, a megterhelő és fárasztó utazáson át a vezetők hozzáállásán és az egész szervezeti kultúrán át számos dolog okozhat sorozatos belső konfliktust, elvárásokat, elégedetlenséget, rossz közérzetet, stresszt, majd állandósult szorongást a munkavállalóban. 

A probléma, vagyis a kezeletlen munkahelyi stressz kifejezetten káros az egyénre nézve, illetve a szervezet egészére is. A nyomás, a túlterheltség motiválatlanságot okoz, mely káros hatással van a munkavégzésre, visszaszorítja az eredményességet, visszaveti a fejlődést. A stresszel, szorongással küzdő személyek pedig előbb-utóbb megjelennek az orvosnál, változatos testi panaszok miatt, sok esetben ugyanis nem tudják azonosítani problémájukat. A test előbb-utóbb reagál a lélek megbetegedéseire. 

Megváltozott világ, alkalmazkodó értékrend

Minden változás egyfajta stresszel járhat, ami jelenthet jót is akár, ha például valamilyen váratlan jó dolog ér, kitüntetnek, kineveznek, vagy kiemelnek valamiért. A pozitív stressz is stressz, jó esetben tölt, felemel, jobb eredményre sarkall, motivál, és előre visz. Gyakrabban azonban számos helyzetet fenyegetőnek élünk meg, és úgy érezzük, tehetetlenek vagyunk a megküzdésükkel szemben. Az elmúlt húsz-harminc év alatt sokat változott a világ, a társadalom átalakult, individualista irányba fordult, ahol az egyéni érdek előtérbe került a szociális értékekkel szemben. 

A változások következtében a gazdasági különbözőségek is egyre nagyobbak lettek, a társadalmi átalakuláson belül időközben egy gender átalakulás is végbe ment. A női szerepek ma már nem azonosíthatók egy az egyben a klasszikus női szerepekkel. Lerágott csontnak tűnik, de még mindig sok esetben jelent problémát, hogy ma egy nő ugyanannyit dolgozik, mint a férfi, vagy többet. Vezető beosztásban projektekért felel, szorítják a határidők, a megfelelés cég, a munka, a kollégák felé, és párhuzamosan ezzel ott van a családi élet is, ami szintén teljes embert kíván.

Meghatározóvá vált, hogy az alapvető szükségletekhez meg kell teremteni az anyagiakat, egyre magasabb fizetésért hajtanak a nők és a férfiak is. Az egzisztenciális okokon túl a megfeleléskényszer és a teljesítménykényszer is meghatározóvá vált a mindennapoknak, szinte természetes velejárója lett az életnek, a munkának. Dolgozz, emelkedj ki, találd meg, mivel lehetsz jobb a másiknál, mivel tehetsz többet magadért, a családodért. Egyfajta versenyhelyzet alakul ki észrevétlenül, mely annyira természetessé vált, hogy közben észre sem vettük, hogy esetlegesen alapvető elveinkkel és értékrendünkkel ütközött. Akaratlanul, de beálltunk a sorba. 

A munka változó világa is folyamatosan terheli a munkavállalókat – kiszervezhetnek komplett részlegeket, a munkavállaló feje fölött döntenek a munkavégzés helyéről, idejéről, módjáról, indoklás nélkül leépíthetik a dolgozót, a három hónapos próbaidő után nem kérik a munkáját, folyamatosan változtatják a munkahelyi szabályokat, gyorsan cserélődhet a vezetőség, és még számtalan eset létezik, ami stresszhelyzetet okoz, mert új, váratlan helyzetet teremt. A változások, a biztonság hiánya leterheli a lelket, és ha sokszor nem is mondjuk, nem is vesszük észre, a háttérben dolgozik a lelki stressz

Befogni az új szelet

Napjaink rohanó életvitele és elvárásai nem kedveznek a pszichés egyensúly fenntartásának. A szorongás megjelenése egyfajta fenyegetettséget jelent, jellegzetes pszichológiai mintázatokkal. Első lépés azonosítni a jelenséget, a szorongást és annak kiváltó okait. Ez gyakran nem sikerül önállóan, ilyenkor kétségbeesés jelenhet meg. Fontos a probléma azonosítása, hisz megoldás létezik a kezelésére. 

Szerencsére egyre gyakrabban lehet hallani mostanában olyan cégekről is, ahol felismerték, hogy a foglalkoztatásban nem csak gazdasági racionalitás van. Számos családbarát intézkedéssel igyekeznek elősegíteni a munka és a magánélet közötti egyensúly megteremtését. Például gyermek születésekor négy hét fizetett szabadságot biztosítanak az édesapáknak vagy a másik szülőnek, a kismamák pedig a távollétük első huszonnégy hetében a teljes fizetésükre jogosultak. Több sikeres programról hallani mostanában, melyben kifejezetten a munkahelyi stressz kezelésére is alkalmaznak pszichológusokat.